Tanácsok

Kandalló vagy cserépkályha?

Az, hogy milyen hatást gyakorol ránk a kandalló látványa, alapvetően két kritérium függvénye az egyik a megfelelő hely, a másik a burkolat és a felhasznált anyagok. Gondoljunk először is a lakberendezésünk stílusára, hiszen a kandallónak ehhez mindenképpen illeszkednie kell. El kell döntenünk, hogy számunkra a fa égésének illata látványa, az ezzel járó „kellemes” kellemetlenségek (favágás, fahordás, hamuzás) vagy a kényelem a fontosabb. Fatüzelésű választása esetén figyelembe kell vennünk, hogy kizáró1ag fűtésre, csak látványosságként, vagy mindkét funkciójáért építtetünk kandallót. A modern tűzterek nagy része már rendelhető un. liftes, íves prizmás egy, -két, -három oldalán üvegezett ill. dupla (elől-hátul) üveges kivitelben.

Azon tűzterek melyek konvekciós burkolattal is ellátottak, lehetőségünk van a saját légtér mellett a kandallós helyiséggel szomszédos helyiségekbe a meleg levegő átvezetésére is (fürdőszoba, hálószoba).

A zárt tűzterű kandalló hőleadási hatásfoka tűztértől, kialakítástól függően 60-85 %. A hasznos hőmennyiség leadása kétféle módon történik.

-sugárzó hőleadásként, közvetlenül a tűztér üvegfelületéről történik, így az összes, termelt hő 30-40 %-a kerül a környezetbe.
-konvekciós légfűtésként, ahol a hasznosítható hőmennyiség 60-70 %- a kerül leadásra.

Vannak központi fűtés rendszerre köthető, fatüzelésű tűzterek, melyek képesek ellátni az egész ház fűtési igényét akár a már meglévő fűtésrendszerrel vagy teljesen önállóan, esetleg napkollektorral összeépítve is. Egyes típusok használati melegvíz előállítására is alkalmasak. Ezek előnye, hogy képesek a lakás minden helyiségét befűteni, és nem utolsó sorban esztétikai látványt is nyújt.

A cserépkályhák nagy tömege miatt sokáig tartja a meleget és még órákkal a tűz kialvása után is sugározza a hőt (igaz valamivel hosszabb ideig tart, míg felmelegszik, miközben a kandalló légfűtésének köszönhetően már rég befűtötte a teret). A cserép és a tömítő anyag eltérő hőtágulásából adódóan a cserépkályhát folyamatos használat esetén 10-15 évenként újra kell rakni, mivel a keletkezett repedéseken az égéstermék akadálytalanul a lakótérbe áramolhat. A sugárzó hőleadás miatt a távolabbi, akár egybenyitott helységek sem fűthetők be kielégítően, míg a kandalló esetén a konvekciós légfűtésnek köszönhetően ezekben is egyenletesebb hőelosztást biztosíthat.

A kéményről

Az előre gyártott elemekből készült, kerámia bélésű kémények rendkívül jó hatásfokúak és megfelelnek mind a fa, mind a gáztüzelésű kandallók igényeinek. Előnyben lehet részesíteni a rozsdamentes saválló acélcső béléssel, kőzetgyapot szigeteléssel készített un. szerelt kéményeket is, melyek mindkét tüzelési mód esetén kiválóan megfelelnek. Abban az esetben, ha csak régi 4-5-6 téglás kéményünk van, akkor is van lehetőségünk a kandallóépítésre. Mindig kérjük ki a szakember véleményét, mivel csak így garantálható a biztonságos és problémamentes működés.(Nincs rosszabb mikor a frissen elkészült lakásba ömlik a füst a kandallóból, mivel lehet, hogy rosszul méretezték a készüléket a kéményhez).

A kémény min 80 cm-rel kell, hogy meghaladja a tetősík vonalat. Gázüzemű kéményre nem szabad rákötni szilárd tüzelésű berendezést. A kéményjárat legkisebb magassága szilárd tüzelőanyagnál 4,2 m lehet. A kémény kialakításánál fontos, hogy a kéménypiIlér ne azon az oldalon ugorjon ki a fal síkjából, ahova a kandalló kerül, mivel akkor a burkolat kéménypillér kiugrásával megnövelt mértékben ugrik ki a falból. Ez pedig sem, esztétikai sem praktikus okokból nem megfelelő. Amennyiben ez mégsem kerülhető el, úgy célszerű a falfülkés megoldást alkalmaznunk, vagy függőkéményt kell építenünk, amely a kandalló feletti födémről indul. A szerelt kémény kis tömege miatt, bármilyen födémre terhelhető. A kéménybekötéshez fatüzelés esetén 45° bekötőidom elhelyezése szükséges (így minimálisra csökkenthető az elhúzás miatti visszafüstölés, vagy kormozódás veszélye) míg a gáztüzelés esetén 90° bekötőidom és kondenzvíz gyűjtő kialakítása az előírás.

A kupola anyaga általában rozsdamentes profilokra szerelt tűzálló gipszkartonlap vagy ytong. Függő kémény esetén a kupolát a plafonig kell felépíteni, és un. szigetelt padlás kialakítása szükséges, amely a födémet óvja a hőakkumulációtól.

Tervezés és kivitelezés

A Megrendelővel és/vagy a belsőépítésszel, építésszel folytatott egyeztetés alapján a helyszíni felmérés biztosította lehetőségeken belül, meghatározásra kerül a kandalló formája, elhelyezése anyaga és felületképzése. Ennek megfelelően elkészítünk egy 1:20 léptékű vázlattervet, amely lehető teszi a részletes, tételes árajánlat kidolgozását.

A kivitelezést fix áron vállaljuk elsősorban kompletten, de természetesen lehetőség van az egyes részfeladatok — elsősorban a márvány, vagy fa díszburkolatok — Megrendelő által történő szállításra is.

Sajnos a kandalló építésére a tervezéskor ritkán gondolnak, és ha igen, akkor sem veszik figyelembe, hogy a kandalló tűzterének helyigénye van. A jelentős mértékű — 50-60 cm — mély tűztér egy részét célszerű „eltüntetni”, vagyis besüllyeszteni a kandalló mögötti falba, hogy a látszó kandallótest oldalmélysége ne legyen több 40-50 cm-nél. Ez a besüllyesztés azonban nem oldható meg, ha a kéménypillér részét képező kandallókémény melletti egyéb kémények közrefogják a kandallókéményt, vagyis az nem szélső kémény.

Célszerű tehát a kandallókéményt nem a kandalló tervezett tengelyében elhelyezni, hanem attól jobbra, vagy balra 40-50 cm-re kezdődően. Így a kémény mélysége nem adódik hozzá a kandalló mélységhez.

A polgári kandallók gyakran teljesen süllyesztett tűzteret igényelnek, mint az angol kandallók többsége. Erre azonban a legritkább esetben nyújt lehetőséget az épület tér és falkialakítása. A probléma úgy hidalható át, ha a falba 10-15 cm-t bevésünk a tűztérnek és egy 30 cm mélységű, 160-200 cm széles mennyezetig érő „U” alakú előfalat építünk. Ez a fallal azonos felületképzést kap és mintegy pillér jelenik meg. Kedvező, ha elfalazással sarokban helyezhető el a kandalló.

Még egy gyakorlati észrevétel a kémény keresztmetszetre!

Kéményként a kör keresztmetszet a legkedvezőbb, de ez sok esetben nem oldható meg, csak esetleg Shiedel kémény alkalmazásával. Ilyenkor az igényelt átmérő 20 cm. Falazott kémény esetén a 20×20 cm keresztmetszet már megfelelő, azonban kisebb kémény esetén is van lehetőség kandallóépítésre, igaz csak zárható kivitelben és kisebb tűznyílás mellett.

Nyitott tűztér esetén azonban legalább 25×25, vagy 25 cm átmérőjű kémény szükséges. Ez azonban már közepes (200-300 m3) légtér esetén is frisslevegő bevezetést igényel.

Még egy észrevétel!

Kandalló esetében kerülni kell a koracél kéménycső alkalmazását, mert az ilyen cső felerősítve hozza be az utca zaját, a kutya ugatását a lakás legfontosabb részébe, a nappaliba.

A kandalló rendszerint az épülő házzal párhuzamosan készül. Ilyenkor a szerkezetépítést a végleges aljzatbeton és a vakolt falak megléte esetén elvégezzük. Tehát beépítjük a tűzteret, elfalazzuk, levakoljuk, majd mikró dryvit hálóval látjuk el és gletteljük. A padlóburkolat elkészülte és festés után elhelyezzük a díszburkolatot, majd ha megtörténik a lakás végtakarítása, feltesszük az ajtókat és rácsokat.

Nyitott vagy zárt?

Egészségügyi és gyakorlati szempontból egyre ritkábban készülnek nyitott tűzterű kandallók; az égéstermék könnyen a légtérbe kerülhet, ha légdugó képződött a kéményben, vagy egyszerűen huzat keletkezik a kandallót tartalmazó szobában és a légmozgás belekavarva a tűztérbe, kellemetlen szagot hoz a lakásba.

Ezek a problémák elkerülhetők zárt tűztér alkalmazásával. Zárható tűztér esetén a tűzbiztonsági szempontok is maximálisan érvényesülnek, és ez lehetőséget nyújt az égés szabályozására, valamint hőcserélő beépítésével az igen kedvező 70-75 %-os üzemelési hatásfok elérésére is.

Külön érdemes megvizsgálni az eltérő ajtónyitási módokat. A legelterjedtebb, legegyszerűbb megoldás a nyíló ajtó. Előnye az egyszerűség, hátránya azonban, hogy nyitott állapotban belóg a térbe és a kormos belső felülete kerül előtérbe. E hátrányt próbálja kiküszöbölni a zsaluszerűen nyíló ajtó. Ennek működtetése általában elég nehézkes.

A felfelé eltolható ajtó az ellensúly alkalmazásával egyszerűen kezelhető azonban az ajtó síkjával megegyezően felül elhelyezkedő ajtódoboz nehezen és nem esztétikusan építhető be polgári stílusú süllyesztett tűzterű kandallóba.